Okosnak lenni a saját életedben? Járj terápiára önmagadhoz!
Csak némán ülsz a számítógép előtt, miközben a problémák a hátad mögött tornyosulnak. Ha szembesülsz a helyzeteddel, nem ritkán könnyes lesz a szemed, és a sírógörcs kerülget. Rengeteg teher van a válladon: a hitelek, a család, a munkahely, a házimunkák. Minden gonddal egyedül kell megbirkóznod, mert segítséget nem mersz kérni, nem tudsz kitől kérni, vagy szimplán nem kapsz. Az okosok azt mondják, hogy nem kellett volna hitelt felvenni, ha nem bírod fizetni. De te korábban tudtad és most is akarod. Mások azt mondják, hogy nem kellett volna gyereket vállalnod, ha nem bírod eltartani. De te korábban akartad, és tudod, hogy egy kincset nevelgetsz napról napra. Az okosok. Az okosok olyan emberek, pont mint te. Csak kívülállóként könnyebben mondanak tanácsokat, olykor akár ítéleteket. Képes vagy "okos" lenni a saját életedben?

Játsszuk azt, hogy te egy terapeuta vagy, akihez elmegy egy ugyanolyan problémákkal küzdő személy, mint te. Ugyanabban a cipőben jár, mint te, és naponta megküzd hasonlóan a saját, illetve családja életéért.
Ha leülne veled szembe, kiöntené szívét és lelkét, mit tanácsolnál neki, mit tegyen másként? Halld lelki füleiddel, ahogy ecseteli, hogy miért és hogyan jutott oda, ahol most tart. Csak figyelj befelé és halld a lépéseket!
Vannak olyan lépések, ahol úgy érzed, hogy a páciensed hibázott? Ha igen, akkor nincs más feladatod, mint adj tanácsot neki és hasonlóan egy jó terapeutához, jegyezd le az adott tanácsaidat, hogy később visszatudd keresni, miként fejlődött a páciens. Ha nagyon jó terapeuta vagy, akkor együtt sírsz majd a pácienssel a felismeréseken, együtt örülsz vele majd a megkönnyebbüléskor és együtt vágtok bele az új életbe!
Az új élet onnan kezdődik, amitől képesek vagyunk felismerni a saját hibáinkat, és hajlandóak vagyunk rajtuk változtatni. A beletörődésnél és feladásnál nincs rosszabb! Erősnek kell lennünk és tartanunk kell magunkban azt a szikrát, ami mindig előre visz. Ezt akárki nem tudja újra lángra lobbantani bennünk, csak mi. Csak saját magunk vagyunk képesek arra, hogy a bennünk szunnyadó parázsból egy lángoló, élettel teli tűz legyen.
A gyufa a kezünkben van, a kérdés csak az, hogy mikor gyújtod meg?
Ha tetszettek a gondolataim, kérlek nyomj egy lájkot! A hozzászólásokban pedig bátran fejtsd ki a véleményedet!
|